[ Pobierz całość w formacie PDF ]

irigyelte Hansot, amiért ilyen talpraesett, nagyszerq lányt vehet
feleségül! Bármit feláldozott volna, ha cserébe a magáénak
mondhatja Gonny szerelmét.
Az indiai események lassanként elhalványultak, veszítettek
jelentQségükbQl, amióta mindent meggyónt barátainak. Úgy
érezte, mindez olyan régen történt, hogy már nem
befolyásolhatja mostani életét.
Gonny tévedett, amikor azt hitte, azért búskomor, mert
továbbra is bqntudat kínozza. Amióta a lány ártatlannak mondta,
úgy is érezte magát, csak éppen kimondhatatlanul bánkódott,
amiért a szívének oly kedves teremtés elérhetetlen a számára.
Soha még nem szeretett nQt olyan olthatatlan szerelemmel,
ahogy Qt, és tudta, hogy nem is fog soha többé. Egyedül Q
lehetne méltó társa az életben. Gonnyval az oldalán talán
diadalmaskodhatna a múlt árnyai felett, csak az Q szerelme
enyhíthetné lelke bánatát, mert erQs, megbízható, életvidám
teremtés. Csak éppen másé&
Már-már betegesen félt attól a naptól, amikor Hans és Gonny
azzal a kéréssel áll majd elé, hogy szeretnének összeházasodni
és beköltözni az intézQi lakba. Úgy érezte, ez a pillanat a
müncheni utazás után kérlelhetetlenül bekövetkezik. Semmi
értelme továbbra is titokban tartani kettejük szerelmét.
A bizonyosság elemi erQvel hatott Ronaldra, úgy érezte,
képtelen tovább leplezni érzelmeit. Vacsora után elnézést kért, és
azonnal felment a szobájába. Gonny bánatosan nézett utána.
 Látod, hogy szenved? Mindenképpen segítenünk kell rajta
 súgta oda Hansnak felindultan.
 súgta oda Hansnak felindultan.
Hans látta, hogy Gonny nagyon a szívén viseli Ronald
sorsát, de egyetlen szóval sem árulta el, hogy rájött az okára.
Arról is mélyen hallgatott, hogy barátja felcsillanó tekintetébQl
kiolvasta, hogy Q sem közömbös fiatal házvezetQnQje iránt.
 Minden tQlünk telhetQt megteszünk érte  biztatta a lányt
csendesen.
Ronald Rittner nyugtalanul járkált fel-alá a szobájában, nem
találta a helyét. Egyre csak a külsQ zajokra figyelt.
Megkönnyebbülten fellélegzett, amikor odalenn a teraszon végre
meghallotta Gonny hangját:
 Jó éjszakát, Hans!
 Aludj jól, Gonny!  hangzott a válasz.
Ronald az ablakhoz lépett, és kinézett az éjszakába. A
holdfény megvilágította a távolodó Gonny alakját, Ronald
sóvárogva nézte a karcsú teremtést, ahogy ruganyos léptekkel az
intézQi lak felé indult.
 Gonny! Ó, Gonny!
Vágyakozva suttogta a lány nevét. Mi lesz Qvele, ha Hans
von Hellwart odaköltözik Gonnyhoz, Q pedig egyedül marad a
nagy házban, és jobb híján irigykedve figyeli a boldogságukat?
P már semmi jót nem remélhet a sorstól? Komor magányban
kell leélnie az életét anélkül, hogy egyszer is belekóstolna a
legnagyobb földi boldogságba?
Tett pár lépést, majd ismét lecövekelt az ablaknál. Gonny
mögött becsukódott az intézQi lakás ajtaja. Az egyik szobában
fény gyulladt. Látta a lány árnyékát, majd ismét sötét lett
odabenn.
odabenn.
Ronald közelebb húzott egy széket az ablakhoz, leült, és
merengve nézte a holdfényben ezüstösen csillogó hegycsúcsot.
Csöndes, varázsos éjszaka volt, amely talán arra rendeltetett,
hogy egy szegény szerencsétlen végre nyugalomra, békére
leljen. Csakhogy Ronald nem tudott belenyugodni a
megváltoztathatatlanba. Pokoli féltékenység fészkelte be magát a
szívébe. Szégyellte, mégsem tudta elhessegetni magától.
Túlságosan szerette Gonnyt, mintsem könnyq szívvel,
irigykedés nélkül le tudjon mondani róla. Minden vagyonát, a
birtokot, bármit odaadott volna Hansnak, csak éppen Gonny von
Tannernt nem. Hiába érezte önmagához méltatlannak az efféle
gondolatokat, a féltékenység tovább mardosta a lelkét. Most már
biztosan tudta, meghaladja az erejét, hogy szemtanúja legyen
annak a boldogságnak, amely után Q maga is teljes szívébQl
vágyakozik.
Önmarcangoló gondolatai nyomán megszületett benne a
döntés: ha Hans és Gonny összeházasodnak, tüstént búcsút int
Hattingennek. Hansot meghagyja intézQnek, benne megbízik,
tudja, hogy hqséges QrzQje lesz vagyonának. Visszamegy
Hollandiába, és munkába áll a Gould cégnél.
Ha ebben nem leli örömét, akkor utazásra adja a fejét, talán
az meghozza számára a feledést. Lehetetlen, hogy Gonny
közelében éljen, amikor a lány más férfi oldalán keresi a
boldogságot.
Amikor döntésre jutott, mennyei nyugalom szállta meg. Úgy
érezte, ezek után kellQképpen felvértezte magát a rá váró
megpróbáltatások ellen.
megpróbáltatások ellen.
Kisvártatva felállt, és vetkQzni kezdett. Ágyba bújt, de az
álom még sokáig elkerülte.
XII.
Vasárnap reggel Gonny és Hans elindultak az állomásra, a
müncheni vonathoz. Ronald a teraszról nézte, amikor beszálltak
a kocsiba. Gonny sápadt arccal és izgalomtól csillogó szemmel
búcsúzott el tQle. Érezte, hogy a keze remeg. Alig tudta
megállni, hogy ajkához ne emelje az apró lánykezet, amely
puhasága ellenére amúgy istenigazából meg tudta fogni a munka
végét, és még csak a finomságából sem veszített. Ronald
figyelmét nem kerülte el Gonny idegessége, azt hitte, azért
nyugtalan, mert a szülei ma értesülnek az eljegyzésérQl. Kezet
fogott Hansszal is, s megérezte benne is a feszültséget.
Ronald hosszan nézett a távolodó kocsi után, és már elQre
félt a magányos vasárnaptól. Tudta, hogy egész álló nap akarva-
akaratlan a barátaira fog gondolni.
Hans és Gonny szótlanul ültek egymás mellett, nem akartak
a kocsis elQtt beszélni. Az állomásra érve azzal bocsátották
útjára, hogy estére megint jöjjön ki értük, az utolsó müncheni
vonattal érkeznek.
Utazás közben sem tudtak zavartalanul beszélgetni, mert
vasárnap lévén a fülke tele volt kirándulókkal. Hansnak csak
nagy nehezen sikerült két helyet találnia a másodosztályon. Az
út Münchenig majd három óra hosszat tartott. Mindketten
megkönnyebbülten fellélegeztek, amikor megérkeztek, és végre
elhagyhatták a zsúfolt fülkét.
elhagyhatták a zsúfolt fülkét.
 Most hová megyünk, Gonny?  kérdezte Hans, miután
egy pillantást vetett a karórájára.
A lány nem tétovázott.
 Mindjárt dél, azt javaslom, keressük meg a varietét, ahol
Maja Ravi fellép, és tudakoljuk meg, hol lakik. Ha nem sikerül
megszerezni a címét, akkor kivárjuk az estét, amikor
megérkezik. Természetesen jobban szeretném, ha még elQadás
elQtt megtalálnánk.
 Mit gondolsz, lesznek vele nyelvi nehézségeink? 
kérdezte a kissé megszeppent Hans.
Gonny gyorsan megnyugtatta:
 Kikérdezgettem egy kicsit Rittner urat. Azt mondta, Maja
Ravi tud angolul, s mivel mi is beszéljük a nyelvet, nem lesz
semmi akadálya, hogy megértsük egymást.
 Nagyszerq, te aztán mindenre gondolsz, Gonny!
Ismételjünk csak el még egyszer szép sorjában mindent! Ha
megtudtuk a táncosnQ címét, felkeressük, és halaszthatatlan
ügyre hivatkozva bejelentkezünk nála.
 Pontosan.
 És ha nem lesz hajlandó fogadni bennünket? [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • grzeda.pev.pl